Kagylót nagyon ritkán szoktam főzni, pedig szeretem, és amikor szezonja van akkor nem is drága. Viszont egy jó alkalom kell hozzá, mivel a párom nem szereti, vagyis inkább nem szereti bontogatni és tapicskolni a kagylóhéjban. Engem viszont nem zavar a dolog, úgyhogy múlt hétvégén amikor egyedül voltam itthon egy napot, el is határoztam, hogy kagylót készítek magamnak.
A rouille pedig egy hagyományos provance-i szósz, amit leginkább halételek mellé szoktak kínálni. A szó kiejtéséhez szerintem franciának kell születni. 
Elkészítése igen egyszerű, érdemes kipróbálni, mert igen ízletes, pikáns szószt kapunk és nagyon illett a kagyló mellé is.
Hozzávalók (2 adag):
- 1 kg kagyló (kék kagyló volt)
- 2 ek olivaolaj
- 1 köteg újhagyma, karikára vágva
- 1 kis fej édeskömény gumó, karikára vágva
- 2 gerezd fokhagyma, zúzva
- 200g paradicsom konzerv
- 2 babérlevél
- 1 csipet sáfrány
- 125 ml fehérbor
Nem igen szeretek kagylót pucolni, de sajnos ezzel jár a dolog. Mindenképpen kell hozzá egy jó erős körömkefe. A kagylókat egyenként hideg folyóvíz alatt megsikálom, és a kilógó "szakállukat" kitépem. Amelyik kagyló a víz hatására se záródik össze az megy a kukába egyenesen. Egy nagy lábost előveszek és megforrósítom benne az olajat. Rádobom a hagymát és a fokhagymát, illatosra párolom. Hozzáadom az édesköményt, a paradicsomkonzervet, sáfránnyal és babérlevéllel ízesítem. Kavargatom 10 percig, amíg az ízek jól összeérnek, megsózom egy csipettel, majd felöntöm a borral. Amikor felforrt, akkor hozzáadom a kagylót is, lefedem az edényt és párszor megrázogatom. 10-15 percig párolom fedő alatt a kagylókat, közben 2-3szor megrázogatom az edényt. Ennyi idő alatt kagylók kinyíltak és készek is a tálalásra. Ami mégse nyílt ki az megy a kukába. Nekem egy kilóból 3 db volt csak ilyen.
A kagylót friss kenyérrel és rouille-jel meglötykölve tálalom, egy kevés lével együtt.
Rouille (1 bögrényi):
- 1 szelet félbarna kenyér
- 1 csipet sáfrány
- 1 grillezett pirospaprika, héj nélkül
- 1/4 tk pirospaprika
- 2 gerezd fokhagyma
- csipet só
- 100 ml olivaolaj
A sáfrányt feloldom 4 ek forró vízbe, majd ezt ráöntöm a kenyérre és hagyom ázni 2 percet. Előveszem a darabológépet és beleöntöm a hozzávalókat az olaj kivételével. Jó alaposan pépessé darabolom, majd apránként hozzáöntöm az olajat is. Majonézállagú mártást kapunk, amit egy üvegben eltéve a hűtőben tárolok.
Készült a Marie Claire receptkönyvek alapján.
Már tavaly is elég sűrűn készítettünk a grillen snappereket, mert megfizethető és szinte mindig kapható hal. Eddig mindig valamilyen fűszerkeveréket használtam az ízesítéshez, de most eljött az én időm! Vagyis a saját fűszerkertem ideje: friss lemon thymmal (citrom illatú kakukkfű vagy vadkakukkfű) fűszereztem a halacskákat. Nem is kell több nekik, mennyei volt.
Hozzávalók (1 adag):
- 1 db 20-25 centis friss snapper
- 3 szál lemon thyme
- só, bors, olivaolaj
Sütés előtt 1-2 órával beirdalom a snapper oldalát, bekenegetem olivaolajjal, sózom, borsozom ízlés szerint, majd minden irdalásba dugok egy fél szál kakukkfüvet. Az 1-2 óra hűtőben való pihenés után mehet is a hal a grillre, halaknak kitalált grillrácsban, mert úgy könnyebb megfordítani sütés közben. A rácsot persze előtte lefújom olajjal, hogy ne ragadjon bele a hal. Grillezem oldalanként 15 percig, vagy amíg szép színe nem lesz a bőrének és kész is. Grillezett zöldséggel tálalom.
Ha valaki esetleg ismer jó angol-magyar halas szótárat ossza meg velem. Hadilábon állok azzal, hogy mi is a snapper magyarul, illetve más halak esetében is jól jönne.
Ez nem egy új recept, de legalább volt időm kicsit játszani vele és elkészíteni a nekünk leginkább ízlő változatot. Meg kell hogy mondjam, életem legjobb paelláját Spanyolországban, Tarragonában ettük. A legrosszabbat pedig Barcelonába, illetve itt Melbourneben az éjszakai piacon. A legrosszabb jelzőt a abszolute fövetlen rizsnek és a túlzott mértékű kommersz paradicsomszósz íznek köszönhette mindkettő.
Hozzávalók (kb 5-6 adag):
- 200g shalotta hagyma, ha nincs akkor lilahagyma, apró kockára vágva
- 2 gerezd fokhagyma, zúzva
- 2 szál chorizzo kolbász, karikára vágva
- 1 konzerv hámozott paradicsom (400g)
- 1 sült paprika, csíkokra vágva
- 1 dl húslé
- 500g kerekszemű rizs (arborio, vagy risotto rizs)
- 250g koktélrák (prawn, közepes meretű, előfőzött, hámozott)
- egy csomag feketekagyló (kb. 10-15 db)
- 250g tinthalkarika
- két marék zöldbab, fagyasztott
- egy csokor petrezselyem, aprítva
- fél-egy kk cayenne bors (ez csíp)
- fél tk sáfrány
- só, bors, olivaolaj
A kagylót megmosom, körömkefével megsikálom, 10 percre hidegvízbe áztatom és kiszedem a "szakállát". Ami már ki van nyílva azt a kukába dobom. A húslét megmelegítem és beleáztatom a sáfrányt, kb 10 percig. Előkapok egy mély edényt, nálam ez általában wok szokott lenni, és megmelegítek benne 1 ek olajat, majd rádobom a karikára vágott chorizzót és megpirítom rajta. Amikor készen van, egy szűrőlapáttal tányérra szedem és félreteszem. A megmaradt olajra dobom a hagymát, amikor már szépen megpirult ez is, akkor rádobom a fokhagymát is illatozni. Hozzáadom a rizst, pirítom 1-2 percig, majd hozzáöntöm a sáfrányos húslét, a paradicsomkonzervet, a sült paprikát és felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Közepesre tekerem a lángot a wok alatt és addig főzöm, néha megkavarva a rizses alapot, amíg nagyjából át nem fő a rizs. Közben fűszerezem a cayenne borssal, sóval és sima borssal is. Amikor nagyjából kész a rizs, akkor hozzáadom a tenger gyümölcseit, a sült chorizzót, és a zöldbabot. Még kb 10 percig főzöm és közben sűrűn kavargatom a paellát, hogy le ne égjen. Ha nagyon szárazzá válna akkor kevés vízet adok hozzá, majd a legvégén megszórom a friss petrezselyemmel. Kagylók közül ami nem nyílt ki a főzés során azt kidobom.
A cayenne borsot nem érdemes kihagyni belőle, bár ez csíp, nem is kicsit. Ha nem csípősen szeretnénk, akkor is egy késhegynyit érdemes beletenni, szépen kiemeli az ízeket. Fél kk-nyi belőle még csak kellemes csípős utóízt hagy, egy kk pedig enyhén csípőset. Sietősebb napokon kagylóból marinált üveges változatot veszek, azzal is isteni. Még sietősebbeken pedig fagyasztott tenger gyümölcsei mixet és kb 500got teszek bele.
Szeretjük a tengeri kütyüket, szívesen is készítem és kísérletezek vele. Ezúttal a baby-polipot próbáltuk ki. Be kell vallanom, amennyire jól néz ki, annyira nem sikerült jól. Rágós lett, ami a kezdő szakácstudásomnak köszönhető, ugyanis a polipot ha túlsütjük akkor gumiszerűvé válik. Másrészről engem az íze se nyűgözött le. Pácolódott 24 órát legalább, mégse vett fel semmilyen ízt a tengeri sok-lábú. Szóval, lehet hogy meglepő, de ezúttal olyan recept jön, ami nekünk nem vált be, nem ízlett. Hogy miért adom közre mégis? Mert szép kép készült róla, és lehet hogy valaki másnak bejön a dolog.
Hozzávalók (2 adag):
- 400-500g baby polip
- 2 ek olivaolaj
- 2 gerezd fokhagyma, zúzva
- 1 chili, apróra vágva
- 2 ek szilvaszósz, vagy lekvár
- 1 marék koktél paradicsom
- 1 rövid uborka
- 1 szárzeller
- salátalevél keverék
- 1 ek kapribogyó
- 2 tk citromlé
A olivaolaj felét, a fokhagymát, a chilit és a szilvaszószt összekeverem, majd beleforgatom a baby-polipokat. Lefedve legalább 2-3 órán át pácolom.
A koktélparadicsomokat félbe vágom, az uborkát vastagabb félholdakra, a szárzellert pedig vékony szeletekre. Ezeket összekeverem a salátalevelekkel. Elkészítem a salátaöntetet: a maradék egy ek olivaolajt és a citromlevet összekeverem, pici sóval és borssal ízesítem.
Pácolás után a polipokat 2-3 percig sütöm grillserpenyőben. A salátára ráöntöm az öntet, megszórom a kapribogyóval és erre szedem a polipokat.
Ennél a salátánál narancssárga koktélparadicsomokat használtam, ami ízre ugyanolyan volt mint a rendes paradicsom.
Készült Bill Granger receptkönyvei alapján.
Folytatva a currys vonalat, mert ízlett, egy újabb receptet főztem meg, ezúttal halból. A hal nem igazán vált be, valami blue izé volt a neve. Vagyis a hallal nem volt gond, finom volt, de ehhez a curryhez nem illet, mert túlságosan is puha volt, főzésnél darabokra hullott, nem maradt szépen kockákban. Igaz, erre valószínűleg az is rátett, hogy nem friss halból készítettem, hanem a fagyasztóból kaptam elő. Szóval legközelebb friss hal kell, fehér húsú feltétlenül, mondjuk egy tőkehal darabka, mert az bírja a főzést.
Hozzávalók (2-3 adag):
- 300-400g fehér húsú hal
- 1 nagy hagyma, vékonyra vágva
- 2 gerezd fokhagyma, reszelve
- 2 tk gyömbér, reszelve
- 1 tk őrölt kömény
- 1 tk kurkuma
- 1 fahéjrúd
- 400g kockázott paradicsomkonzerv
- 400g csicseriborsó konzerv, leöblítve
- 2 tk méz
- 1 marék koriander, metélve
- 1 marék pirított szeletelt mandula
Egy nagy lábosban megforrósítok 2 ek olajat és megfuttatom rajta a hagymát. Lejjebb csavarom a tüzet közepesre és hozzáadom a fokhagymát, a gyömbért és a fűszereket. 2-3 percig pirítom, amíg illatozni nem kezd. Hozzáöntöm a paradicsomkonzervet, sózom és borsozom ízlés szerint. Adok még hozzá 2 deci vizet is. Kb 10 percig forralom az alapot, majd hozzáadom a halat is. Addig főzöm őket együtt, amíg a hal meg nem fő benne. Aztán hozzáadom a csicseriborsót és a mézet is. Ha szükséges akkor megint sózom és borsozom az ételt. Még 2-3 percig főzöm együtt a curryt. Tálalásnál megszórom a korianderrel és a szelelt mandulával.
Készült Bill Granger receptkönyvei alapján.
A magyar gasztroblogokon kitört a spárga láz, hiszen szezonja van. Mi is nagyon szeretjük, főleg a zöldspárgát. Egy kis baconbe tekerve és lesütve a legjobb köret. Sajnos itt nincs vékony bacon, amibe tekerni lehetne, de ettől függetlenül azért a sülthusi mellé szoktunk spárgát enni.
Bár itt közeledik a tél, a zöldséges polcokon még mindig látni spárgát és még mindig finom. Ezúttal egy könnyű főételt készítettem belőle.
Hozzávalók (2 adag):
- 300g rák, farok nélkül, tisztítva (nagyobb fajta)
- 1 fej hagyma, vékonyra karikázva
- 1 chili, magtalanítva és aprítva
- 2-3 gerezd fokhagyma, zúzva
- 2 köteg zöld spárga, hosszában harmadolva-felezve
- 1 ek rizsecet
- 1 ek szójaszósz
- 1 tk cukor
Előkapom a wokot és egy ek olajat megforrósítok benne. Beleöntöm a rákokat és addig sütöm, amíg kis rózsaszín kukacokká nem válnak. Ha megsültek, akkor egy tányérra kiöntöm. A wokot visszateszem a tűzre, újabb egy ek olajat megforrósítok benne és a hagymát megpárolom rajta. Hozzáadom a chilit és a fokhagymát is és addig sütöm, amíg a fokhagyma illatozni kezd. Ekkor hozzáadom a spárgákat is és 3-4 percig sütöm őket együtt. Végül meglocsolom az rizsecettel, a szójaszósszal és a cukorral, összeforgatom, és hozzáteszem a félretett rákokat is. Még 1 percig pirítom őket és tálolom.
Készült Bill Granger receptkönyvei alapján.
Igen sokféle rák kapható errefelé. Mi szeretjük is őket szerencsére, bár eddig csak az úgynevezett prawns-szokat (garnélákat) vásároltuk. A többivel az a gond, hogy macerás enni. Én még csak-csak benne lennék egy kis páncél trancsírozásban, de Tekit már nem tudnám rávenni, hogy élvezze is az ételt, ha azt közben 20 percig pucolnia is kell. Igaz, a prawns-szokból a nagyobb fajtát is farokkal együtt adják, de ezt szorgosan el szoktam távolítani minden felhasználás előtt.
Hozzávalók (2 adag):
- 1 piros csili, magtalanítva, apróra vágva
- 2 ek lime lé
- 1 ek halszósz
- 1 ek lemongrass, alaposan zúzva
- 2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
- 300-400 g rák, pucolva (nagyobb fajtából)
- 1 kicsi piros kaliforniai paprika, szeletelve
- 1 csokor bok choy, szeletelve
- 1 marék valamilyen csíra (hagymát választottam)
- 4 szál újhagyma, karikára vágva
- 2 ek koriander, apróra metélve
A tökpüréhez:
- 1 fél fej sütőtök, kockára vágva
- 1 fej lilahagyma, karikára vágva
Egy kis tányérkában a csilit, a limelevet, a halszószt, a lemongrasst és a fokhagymát összekeverem pasztává. Egy wokban megmelegítek egy ek mogyoróolajat és megpirítom rajta a rákokat. (kb 3 perc) Hozzáadom a paprikát, a bok choy-t és a csilis keveréket és további 3 percig pirítom az egészet, közben néha megrázogatom, vagy megkeverem az egészet. Lekapcsolom a tüzet és hozzáadom az újhagymát, a koriandert és a csírát is. Összeforgatom és tálalom.
Miközben a rák fő elkészítem a tökpürét is. A kockára vágott tököt és a hagymát egy mikróálló edénybe teszem, lefedem és 5 perc alatt megpárolom a legmagasabb fokozaton a mikróban. Egészen puhára párolódik, így villával könnyen pürésíteni lehet. Sózom és borsozom kicsit.
Itt Ausztráliában igen sokféle tengeri étel kapható. Már egy ideje szemeztem a tintahalkarikával is, de valahogy a boltban kapható panírozott karikák nem annyira gusztusosak a számomra. (no és olajban sütni se szeretek semmit) Más részről a tinthalnak “rossz híre” is van: igazán frisset kell szerezni hogy jó legyen és a megfelelő percig kell sütni, mert különben gumiszerűvé válik.
Szóval ilyen előzményekkel vágtam neki a tintahalkarika vadászatnak, majd pedig az elkészítésnek. Jelentem, mindkettő sikeres volt, hiszen nagyon finom kis salátát sikerült összehozni belőle! (nem lett gumiszerű a tintahal)
A nyuszisalátában amúgy nincs nyúl, nem kell megijedni. A nem megszokott összetevők, mint pl a csírák és a kevés répa miatt kapta a nyuszi jelzőt.
Hozzávalók (2 adag):
- 400g tinthalkarika
- 2 szál újhagyma, karikára vágva
- 2 tk mogyoróolaj
- kevés lime lé
A páchoz:
- 1 ek áfonyaszósz
- 1 ek édes chiliszósz
- 1 tk szezám olaj
- 1 tk osztrigaszósz
- 1 tk lime lé
A nyuszisalátához:
- 2 nagy marék rukkola
- 1 répa, hámozóval csíkokra vágva
- 2-2 ek mindenféle csíra (lucerna, zöldborsó, zöldbab..stb)
A páchoz a hozzávalókat összekeverem alaposan majd beleforgatom a tintahalkarikákat és a karikára vágott újhagymákat. Legalább 1 órán át hagyom a pácban a tintahalat, mielőtt megsütném. A nyuszisalátához a répát megpucolom és a hámozóval vékony csíkokra szelem. Összekeverem a rukkolával és a csírákkal.
A wokot megmelegítem beleöntöm a mogyoróolajat és megsütöm rajta a tintahalkarikákat, kb 5-8 perc alatt. A salátára helyezem a sült tintahalkarikákat és meglocsolom kevés lime lével az egészet.
Itt a legtöbb halasnál lehet osztrigát kapni, általában tucatra árulják őket. Két félét láttam eddig: South Ausztráliából és Tazmániából származót. Ez utóbbi olcsóbb, olyan 10-11$ egy tucat, a másik pedig 12-14$.
Ha jól emlékszem én már ettem osztrigát, igaz, még 2001-ben, viszont ezen a földrészen! Akkor mintha ízlett volna, úgyhogy idejét láttam annak, hogy újra próbát tegyek vele.
Teki nem eszik ilyesmit, úgyhogy úgy időzítettem a dolgot, hogy ő kimaradhasson ebből és mégse maradjon éhen. Vettem fél tucatot, ennyi bőven elég is volt nekem.
Hozzávalók:
- fél tucat osztriga
- 2 kicsi citrom
- 1 tk halszósz
- 1 tk cukor
- 1 kk reszelt gyömbér
- 1 tk aprított korianderlevél
Az egyik citromot kifacsarjuk és hozzákeverjük a halszószt, a cukrot, a reszelt gyömbért és a koriandert. Ezzel a mix-szel megöntözzük finoman az osztrigákat. A másik citromot tálaláshoz kell csak, meg aki kicsit citromosabban szereti.
Amúgy a leggusztább jégkására tálalni az egészet, már akinek van ilyen, vagy tud csinálni.
Ma két új zöldséggel ismerkedtem meg: a vizigesztenyével és a kínai virágzó káposztával (igazából ennek kapásból két fajtájával is).
A vizigesztenye (water chestnut) konzerv formában található a polcokon. Otthon is ismert lehet, szoktak tenni a kínai ételekbe belőle. Gesztenye nagyságú fehér gömbök, ropogósak és igazából semmi extra ízük nincs, talán egy kis édes utóízen kívül. Leginkább szeletelve dobnak be belőle pár szemet a wokba. A főtt ételben azonban nagyon üdén hat a ropogóssága.
A kínai virágzó káposzta, vagy néhány helyen brokkoliként említve, már kicsit “bonyolultabb” zöldség. Kapásból két féle van belőle: choi sum és gai larn. Mindkettő sötét zöld levelű zöldség, hosszú levélnyélen és apró virágokkal. Azonban amíg a choi sum-nak sárga virága van, addig a gai larn-nak fehér. Ez utóbbi kesernyésebb is. A levelek teljes egészében felhasználhatóak, a virágok is, ha még bimbósak. Ugyanis a kinyílt virágok megkeseríthetik az ételt, amit persze cukorral lehet ellensúlyozni. Amúgy engem leginkább a nyers spenótra emlékeztet az íze, csak nincs olyan karakteres aromája. (a choi sum-nak)
Mit lehet ezekkel kezdeni? Jöjjön a recept:
Hozzávalók (2 adag):
- 220g (egy zacskó) előfőzött hokkien tészta, de bármilyen más is jó hozzá ami wokos
- 1 ek mogyoróolaj
- 300 g előfőzött rák, de bármilyen hússal finom lesz
- 4 szál újhagyma, aprítva
- 2 gerezd fokhagyma, zúzva
- kb 2 centi gyömbér, reszelve
- fél doboz vizigesztenye, szeletelve
- fél csokor (kb 150g) choi sum, nagy darabokra vágva
- 1 ek korriander, aprítva
- 1 ek édes chili szósz (aki szereti használhat csípőset is)
- 1/4 bögre (60ml) csirkelé
- 1 ek szójaszósz
A wokban megmelegítem az olajat, majd megforgatom rajta a rákot. Ha kicsit megpirultak akkor rádobom az újhagymát, a fokhagymát, a gyömbért és a vizigesztenyét. Addig pirítom amíg kellemes fokhagyma illat nem lesz. Majd hozzáadom a choi sum leveleket, a korriandert, a chili szószt, a csirkelevet és a szójaszószt. Addig forgatom amíg a levelek össze nem esnek, majd hozzáadom a tésztát is.
A chili szósz nagyon-nagyon picit csípős utóízű, éppen annyira, hogy pikáns lesz az étel tőle. Szerintem nagyon finom és nagyon gyorsan elkészíthető étel, ízlik a choi sum is benne, nem keserű, és kicsit édeskés az egész a szósz miatt. Én rákon kívül ezért csak csirkehússal próbálnám ki, nekem valahogy a marhahúshoz nem passzol az édesség.