Krisz blogja

Ez a legújabb becenevem, a férjem által. Ugyanis vannak napok, amikor kénytelen vagyok fémbetétes csuklószorítót felvenni a jobb kezemre. (keményen merev, gépelni elég vicces benne) Sajnos már közel 4 éve, hogy időről-időre ínhüvelygyulladást kap a jobb csuklóm a sok számítógép használattól. Ahh, újabb civilizációs betegség, tudom, mit tehetek, leszokni nem tudok a gépről és nem is akarok. Szóval szívok, nagyjából évente négyszer. Enyhébb esetekben elég egy diclofenac krém neki, többnyire azonban kell voltairen kapszula is és tartós diclofenac tapasz rá, súlyosabb napokon pedig merevítést is csatolok fel, mert úgy tud igazán pihenni a kezem. Érdekes amúgy, hogy bár két kézzel gépelek, mégis csak a jobbot érinti ez a fránya gyulladás. A doki szerint, mert legutóbb már csak elmentem oda is, hogy megerősítse gyanúmat (eddig ugyanis öngyógyítottam), szóval a doki szerint azért van mert az egeret viszont jobbal használom csak. Nem akartam felvilágosítani, hogy egeret bizony 8 hónapja nem láttam már, merthogy nem használok.

Szétnéztem alaposan a neten, hogy mégis mivel állok szembe, és mit tehetek én, aki nem akar leszokni a szerről. (hmm, ez kicsit paradoxon, mármint hogy a géptől fáj a kezem, de a géppel keresek rá gyógyírt, sebaj) Szóval leltem valami labdát, amit rázni kell jó erősen és akkor rezgésbe jön, és ez állítólag jó a csuklónak. Állítólag, én egy kicsit szkeptikus vagyok, hiszen már az eleve jó a gépelőknek, ha szüneteket tartanak és kicsit más tevékenységet is végeznek a kezükkel, nemcsak a megszokott mozdulatsort.

Aztán leltem még a labdán kívül frankó kis csuklószorítókat, olyanokat is, amiket kifejezetten irodai használatra fejlesztettek ki. A dolog egyetlen bibije, hogy magyar cég gyártja. Persze ráugrottam rögtön, hogy majd itt a nagy szigeten is lelek ilyet. Hasonló van, sport célra és terápiás célra, de megelőzésre semmi, mindenki azt javasolta hogy vegyek géllel töltött támaszt a gép elé/mellé. Ez nekem nem elég jó, márcsak azért se, mert nem asztali gépem van…

Szóval most igyekszem odafigyelni, hogy megfelelő pozicióban gépeljek, ne erőltessem és ne használjam túl sokat a kezemet. Aztán ki tudja mi lesz, lehet elmegyek egyszer egy fizioterapeutához, vagyhogyishívjákhoz, hátha annak van valami titkos csuklószorító készlete irodai használatra.

Az elmúlt egy hétben infralámpára vadásztunk. Olyanra, ami gyógyászati célra készült, ugyanis felgyülemlett egy kevéske ‘cucc’ az arcüregemben. A vadászást kezdtük az elektronikai boltokban, semmi, mégcsak nem is hallottak ilyen infralámpáról, csak olyanról, ami fűtési céllal van. (azok meg kicsit nagyok a célnak..) Második körben a patikákban néztünk körül, és ott is nulla eredménnyel zártunk, ott se hallottak még ilyenről. Aztán próbálkoztunk állatfelszerelés boltokban is, mert infralámpát használnak a hüllőkhöz is. Itt biztos találnánk, ha találnánk olyan állatos boltot ahol egyáltalán foglalkoznak hüllőkkel.

Bár azért viccesen elképzeltem a jelenetet az állatboltban:
- Jó napot, egy infralámpát szeretnék.
- Milyen állatnak lesz, mekkora terráriumba?
- Az asszonynak…akarom mondani a házisárkánynak.

Kaptunk tippet arra is, hogy világítástechnikai boltban nézzünk körül. Mi nem jártunk még ott, de biztos forrásból tudjuk, hogy kész lámpát ott se árulnak, csak izzó kapható. Rendes netezőként az ebayen is körülnéztem, ott leltem is egyet, de az kb. 1-1.5 hét mire ideérne, de most lenne szükség rá. Megoldásként marad a házibarkács: valamilyen lámpatest és izzó, vagy fapadosan csak izzó, kábel és dugalj/foglalat.

Vagy van valakinek más ötlete??

 (Amúgy kiváncsi lennék mit használnak a helyiek akkor ha arcüreggyulladásuk van. Ugyanis nekem a patikában egy orrcseppet nyomtak a kezembe és mehettem istenhírével)

Szerintem kb. minden 10. üzlet Melbourne-ben manikűr-pedikűr-műköröm szakbolt. Ez arra enged következtetni, hogy a helyi lányok bizony nagy figyelmet fordítanak kezük/lábuk ápolására. De ez ám a tévedés! Ugyanis kb. minden 5. nőnek le van pattogzva a körméről a lakk. 20 év alatt szinte minden másodiknak, afelett ritkább, de sajnos megfigyeléseim szerint az arány akkor is eléri a minden ötödiket. Nem egy csinosan öltözött kosztümös hölgyet láttam már félig (nem csak kicsit, hanem félig!) lepattogzott festéssel a kezén.

Meg kell jegyeznem, hogy a körmös szalonokat nemcsak a helyi nők tartják el, hanem bizony a férfiak is. Megfigyeléseim szerint az ázsiai férfiak körében teljesen normális szokás a heti manikűröztetés, és az ő körükben dívik a körömfestetés is.

Még egy utolsó szó a körmös dologról. Igen népszerű errefelé a műköröm is. De nem ám az a fajta, amikor diszkrét és igazából nem is látszik, hogy mű, hanem az a fajta, ami bumszli vastag és két méterről is kiszúrni, hogy mű. Nem tudom, hogy ezt a vastag műköröm mániát a helyi divat hozta létre és tartja életben, vagy itt a technika nem ismeri még a szép műkörmöt. Mindenestre mintha itt az lenne a divat, hogy ha mű a köröm, akkor látassuk jó műnek. (nem túl esztétikus…)

Mindig meg tudok lepődni, amikor számomra valami furcsa öltözködési kombinációt látok valakin. Az hagyján, hogy az én ízlésemtől igencsak messze áll a cicanadrág (leggings) és a fenék alatt végződő kis pamutruha összeállítás, vagy tulajdonképpen a cicanadrág bármivel, meg az is hagyján, hogy egyesek olyan csizmát viselnek az utcán, mint az otthoni mamusz, de hogy páran mit nem képesek felvenni. Négy ilyen gyöngyszemet ragadnék csak ki:

- Nyakig nagykabátban, hosszú sállal körbetekerve, kesztyüben a villamoson üldögélő és fagyoskodó leányzó lábán egy szál vietnámi papucs csak úgy a’la-nature. (vöröslő fagyos lábujjlátványokkal) Nem ő az egyetlen aki ilyen időben is vietnámi papucsozik még/már.

Ennek ellenkezője:

- Mamusz kinézetű csizma, vagy chubakka szőrös térdig érő csizma + nyári kistop, a reggeli 5-7 fokok ellenére. Nekem már a gondolattól is megfagyhatnékom van.

- Tuningolt vietnámi papucs: otthoni zoknival viselve. Ezek az otthoni zoknik olyan jófajta vastag, pihe-puha frotírzoknik, általában valami eszement rikító színben. No ezt képzeljük el vietnámi papuccsal és lábszárig érő leggingsszel.

- Megvolt az első bunda-látványom is itt. Néni a villamoson szörmekucsma (barna), fekete puffosujjú szörmbebunda, lábszárközépig érő fajta, rózsaszín mamusz-csizma, és milka-lila színű vastag keretes szemüveg…nah jah, divatolunk, mi?!

A hagyományok szerint Húsvét előtt szokás 40 napos böjtöt tartani. Azonban a legtöbb ember inkább Húsvét után tartja a böjtöt, hiszen a 3-4 nap során a lakoma az egyik főszereplő az ünnepen.
Ebben a modern világban a böjtöt már tisztítókúrának szokás hívni. Nekem mindegy minek nevezzük a lényeg a hatása, amiben én hiszek. Igaz, ez a Húsvét nekünk nem a lakomáról szólt, hiszen a családtól távol vagyunk, sokkal inkább a kirándulás kapott főszerepet. Ettől függetlenül Húsvét után megkezdtem a tisztítókúrámat, ami ezúttal 7 napos csak, mert ennyi szabadidőm van, utána kezdődik megint a suli.

Pár évvel ezelőtt gyomorproblémáim adódtak, amikor is összefutottam egy olyan belgyógyásszal aki nemcsak a gyógyszerekben hisz, hanem a test önregeneráló hatásában és a hagyományos orvoslásban és gyógyfüvekben is. Akkor két lehetőséget ajánlott nekem: 2 hét antibiotikum kúra és rendbehozza a gyomorbajomat, igaz ez csak tüneti kezelés, vagy 5 hét böjt, és akkor a gyomor meggyógyítja magát. Az antibiotikumokkal szemben mindig is fenntartásaim voltak, túl sok a mellékhatásuk, így a másodikat választottam. Akkor még nem igazán érdekelt semmi természetgyógyászat vagy ilyesmi. Megkezdtem orvosi felügyelettel az 5 hét böjtöt, ami 1 hét szilárd és egyszerű táplálékot, majd 4 hét léböjtöt tartalmazott. Azt nem mondhatnám, hogy kellemes volt az egész, de mindenképpen tanulságos. Jobban megismertem a saját testem működését és az eredményért megérte: jobb közérzetem lett. Azóta hiszek a böjtben, és ha tehetem évente legalább egyszer tartok is egyet.

Ma jött el a napja, hogy végre szemüveget csináltattam. Eddig húztam az időt, hogy egyrészt az EÜ biztosításunk “beérjen”, másrészt mindenképpen hétvégén akartam szemüveget választani, hogy Teki is ott legyen.

A kontaktlencséket még múlt héten rendeltem meg és mostanra értek a boltba. Gondolom az olvasók között van aki érintett ilyen dologban, tehát az árak: havi cseréjű lencse, 3 hónapra, sima dioptriás változatban 48$ (3×1 db), ugyanilyen paraméterű lencse, csak tórikus változatban 66$ (3×1 db). Érdekesség, hogy amíg otthon betérek egy bármilyen optikushoz és megveszem a lencsét, minden kérdés nélkül, addig itt nem lehet “csak úgy” lencsét venni, meg kell adni az optikus kontaktját is. (és gondolom ellenőrzik is, hogy ”szabad” ilyen lencsét venned) Netes boltokban az árak 5-15%-al olcsóbbak, de ott is meg kell adni az optikus kontaktját.
Páros kiszerelésű lencsék némelyike olcsóbb itt is, és előfordul, hogy rendelés nélkül azonnal meg lehet venni az optikusnál. Darabos lencsét, mint amilyen az enyém is, mert eltérő a két szem, viszont csak rendelésre tudnak adni. Alapvetően a normál dioptriás lencséket párosával csomagolják, a tórikusokat egyesével. (mint otthon) Ápolófolyadékok pedig 8$-tól vannak.

A szemüveg választása azért eltartott jó néhány percig, csak nőből vagyok. (és első szemüveg) Persze itt is hatalmas a kínálat, csakúgy mint a szemüvegbe illő lencsék esetében. Általánosságban elmondhatom, hogy én olyan 180$-440$ között láttam kereteket. A lencsék árait nem tudom, mert abból is sokféle kérhető, csak azt ugye “nem teszik ki polcra”. Én egy szép vékony, szögletes Vogue keretet választottam, ami csak félkeret, mert alul a lencsét nem fogja be semmi. Ebbe csak könnyített policarbonát lencsét lehet “kérni” és ha már szemüveget csináltatok akkor az legyen “full extrás”, tehát fényre sötétedő, uv szűrős, tükröződésmentesített…stb. Ráadásul véknyított lencsés is lesz, mert az egyik lencsém pluszos, a másik mínuszos lesz.
Szóval ez így nekem: keret = 274$, lencsék mindennel= 453$. Hmm, nem kevés, még szerencse hogy a magánbiztosítás visszaad 300$-t. (no meg remélhetőleg több évre szól a szemüveggel a barátságom)

Pár hete-hónapja észrevettem, valahogy nem igazán látom a messze lévő táblákat, valahogy nehezemre esik elolvasni azokat. Nem örültem a felismerésnek, de ez van. (egy idegi azért még reménykedtem, hogy biztos csak a fényviszonyok másak, vagy valami ilyesmi…)

Aztán a héten csak rászántam magam egy szemészeti kivizsgálásra, derüljön ki mi a baj. Előtte persze körbekérdeztem Kangát, hogy ez hogyan is működik itt, mire lehet számítani. (mert azért csak más az eü ellátás errefelé, mint otthon) Felvilágosított, hogy a kivizsgálas maga ingyenes (vagyis a Medicare=helyi TB fedezi), a szemüveg vagy lencse pedig mint otthon: ezer féle van, ezer féle árban.
Hétfőn, előre egyeztetett időpontban, meg is jelentem a dokibácsinál. A szokásos vizsgálatok voltak, mint otthon, még a betű tábla is teljesen ugyanaz volt. Egyedül azt a csúnya dioptria beállítós szemüveget nem alkalmazta, helyette gép volt és az pakolgatta a dioptriákat elém. Ennek kifejezetten örültem, mivel asztigmiás a bal szemem, és a kis buta állítgatós szemüvegnél eddig minden doki belevilágított a szemembe, hogy a megfelelő szöget beállítsa…(sok réslámpázás után akkor se láttam már csak foltokat, ha jó volt a szemem)

Szóval mért a bácsi, vizsgált és kiderült, nem a fényviszonyokkal van gond, hanem a szemem romlott. Mindkettő, nemcsak a két éve műtött bal. Nem örültem a hírnek, mert eddig a jobb szemem tökéletes volt, a műtét óta a bal is 90%-os lett (igen durva asztigmiám volt). Most pedig mindkettő romlott -1 diót.
A dokival megállapodtunk kipróbáljuk a kontaktlencsét is első körben. Adott is egy próbaverziót, amivel majd egy hét múlva kell visszamenni és véleménytnyílvánítani. 6 éve már, hogy nem viseltem lencsét a szememen (akkoris csak a balon), de azt hiszem ez a kontaktlencsézés olyan, mint a biciklizés. Nem lehet elfejelteni a mozdulatokat, hogy hogyan kell felhelyezni. Persze a jobb szememre vagy 15 percig tart beküszködni a lencsét, mert annak ez teljesen új szitu. A lencse mellett biztos, hogy kell majd szemüveg is, de ezt majd Tekivel fogom kiválasztani, egyedül nem merem. Még szerencse, hogy amióta dolgozik, azóta van teljeskörű eü biztosításunk is, amit neki a cég kötött, majd kiterjesztettünk rám is. Ez legalább visszatéríti a szemüveg árának 80%-át majd. (bizonyos keretig)

Kiváncsi leszek, a kontaktlencse bevállik-e. 6 éve azért hagytam abba a viselését, akkor immár 9 éve voltam “lencsehordó”, mert szaruhártyagyulladásom volt és a doki szerint a lencsétől. Igaza lehetett, mert azóta sem volt ilyenem. Két éve a műtét meg olyan szuperul sikerült a bal szememen, hogy reklámalanya is lehettem volna a klinikának. A mostani -1 diós romlással se közelíti meg a műtét előtti állapotot.

Tudom, ez egy nagyon hülye állítás, és most biztos azt hiszitek, az agyamra ment a sok angol, vagy csak szimplán valamit félreolvastam egy amúgy is hülye női magazinban. De nem így van!

Tudom nagyon nőcis téma, de szerintem érdekes. Pár napja észrevettem, hogy az egyik gyártó tisztasági betétjének papírcsíkján szöveg van. Gondoltam biztos reklám vagy valami hasonló, a fenét se érdekli. Ma viszont közelebbről is szemügyre vettem és rájöttem, hogy ezek bizony rövid, pár soros okosságok, 4-6 db egy-egy betéten.

Nézzük, mit lehet megtudni egy intimbetét “olvasásakor”:
- Az iglu annyira jól szigetel, hogy kabát nélkül ülhetsz benne, ha kint -30 fok is van.
- Az első videómagnót 1956-ban készítették, és nagyjából zongoraméretű volt.
- A tengerben élő lények 90%-a plankton.
- Kb. 7 évbe telik, míg egy homár fél kilósra megnő.
- Ausztráliának nincs egyetlen egy féle őshonos macskafajtája, patás állata és majma se.

Az okosságok számozva vannak, és annak tanúsága szerint több mint 300 ilyen okosság olvasható ki tisztasági betét használatakor.
Tervezői szemmel nézve szerintem “gáz” dolog ilyen terméket piacra dobni, de amúgy meg vicces. 10 doboz betét után indulhatok valami kvízműsorban is.

Sokat olvasgattam még otthonról az ausztrália fórumokat, hogy tájékozódjak az itt zajló dolgokról és problémákról is. (most is sokat olvasgatom…) Feltünt, hogy a legtöbb lánynak gondot okozott a kozmetikumok kínálata, túl kevésnek találták őket, nem megfelelőnek az otthon megszokotthoz képest. Egy kicsit meg is ijedtem ettől, hiszen igen problémás a bőröm, de gondoltam majd megoldom valahogy. (max hazalátogatáskor nagy bőrönd piperével térek vissza..)
Itt Melbourneben szerintem valahogy más a helyzet, vagy nekem másak az igényeim a többi lányhoz képest?! Nem tudom. Igaz, a kedvenc márkámat, a Vichy-t, nem találtam meg. De helyette van ezerféle más. Bementem egy két kozmetikai boltba, krémet kerestem, hát egész falnyi arckrémekbe botlottam, szerintem itt igen széles a kínálat mindenféle piperéből. Többféle házi készítésű, saját márkát árusító hálózat is van, nem is sorolom őket, mert csak pár nevét tudtam megjegyezni eddig. Persze az otthon megszokott márkák is fellelhetőek itt, mint a Clinique, Synergie, Avon stb. csak hogy párat említsek.
Aki itt nem talál megfelelő kozmetikumot magának, az problémás eset, és nem a bőre a problémás…

Egyébként itt is terjedőben vannak a fehérítős krémek, mint “top-kategóriás arcápolás”. Azt hiszem erről először Manócskától hallottam, hogy Ázsiában ez igen népszerű dolog már. Ide is onnan érkezett ez az új irányzat. A lényege talán annyi, hogy a bőr melatonin termelését szabályozza, így képes eltüntetni az egyenetlen arcbőrt, illetve bőrsérüléseket és az idősödéssel járó foltokat. Legalábbis itt ezzel reklámozzák, nem pedig azzal, hogy milyen divatos a fehér arcszín. (ha jól tudom Ázsiában a marketing inkább erre épít, az ún. “európai” megjelenésre)
Kicsit érdekel engem is ez az új irányzat, mert csúnya “napfoltok” vannak a halántékomon, talán el tudná tüntetni. De az internetes közönség véleménye erősen megoszlik ezekről a szerekről, hogy ártalmasak-e vagy sem. Hezitálok és inkább várok még vele. (úgyse olcsó..)

A helyi divatot nem szeretném értékelni, mert szerintem mindenki úgy öltözködik, ahogy kedve tartja. Szerencsére ezt ebben az országban elég sokan így gondolják. Ennek ellenére tennék néhány észrevételt, és majd mindenki maga eldöntheti, hogy tetszik-e neki amit lát, vagy sem.

Igen népszerű viselet a szűk, ún. sztreccs nadrág. Engem leginkább a 90′-es évek elejére emlékeztet ez, otthon mintha akkortájt lett volna nagy divat. Itt nagyon sokan hordanak ilyet, alkattól függetlenül. Két “fajtája” ismert: a vietnámi papuccsal hordó és a csizmába belehúzós. (megjegyezném halkan, a két kép egy napon készült, pár perc eltéréssel. Ez sem ritka dolog itt, hogy egyszerre látok mezítlábas és csizmás embereket is)

Nemcsak a sztreccs nadrág a divat, hanem a testnadrág is. Lehetőleg sötét színű legyen, matt és lábszárközépig érjen. Ezt persze nem “magában” viselik, hanem szoknyával, vagy rövidnadrággal, néha hosszabb tunikával.

Egyre több lányon láttam már, a képen csak sejthető és alig kivehető, apró pöttyös felsőt, amelyek egy kicsit olyan régies szabásúak. Kirakatok is ilyenekkel vannak elárasztva.

Emellett még az tünt fel, hogy nagyon sokan hordanak melegítőt az utcán/boltban/bevásárlóházakban. Biztos kényelmes öltözet.