Krisz blogja

Emlékeztek még a Chokito csokira? És a reklámra, melyet olyan sokáig hajtogattak az emberek és költöttek át számtalan formára? Ronda de finom! Nos pont ilyen kampánnyal indította útjára a Cadbury gyár a Picnic termékét. Deliciously Ugly.
Nem tudom, hogy a két termék egyébként a reklámján és megjelenésén kívül hasonlít-e bármiben, mert egyiket se igen kóstoltam.

A Prahran piacon jártunk ma, bár legnagyobb sajnálatomra már éppen zártak, a legtöbb stand már le volt takarva. Azonban az egyik bolt kirakata megragadta a figyelmemet, mert szép fehér tányérokat és sütőtálakat kínáltak. Közelebb- és bemerészkedve a boltba azonban rájöttünk, hogy ez bizony egy proffesszionális chef bolt lehet. Nemcsak edényeket, tányérokat és egyéb eszközöket lehet megvásárolni a boltban, hanem különleges alapanyagokat is pl.: csokipasztillákat, olasz tésztákat, francia sajtokat és borokat…stb. Szóval jó kis boltra leltünk rá, csak kár hogy most nem a mi pénztárcánkhoz van igazítva az ára. (a legolcsóbb muffinsütő is 38$ volt)

Amúgy a piac is megtetszett. Szekciókra bontva vannak elrendezve a dolgok, középen a zöldséges-gyümölcsös standok, és onnan nyílnak a húsos helyek és másik teremben a tengeri kütyüket áruló helyek. Az étkezdéknek is külön hely van. Nem nagy piac, de jó hangulatú, hát még milyen lehet amikor minden nyitva is van…

Ez az az ital, aminek semmi köze a sörhöz. Se az alkoholhoz, és gyömbér ízt is csak nyomokban tartalmaz. De finom. Szóval ha erre jársz, vagy Angliában, akkor kóstolj meg egy gyömbér sört. Három változata ismert: gyömbérsör, mint ginger beer, homályosan áttetsző limonádé, gyömbér beütéssel, kicsi  keserédes utóí zzel; gyömbérsör, mint ginger ale, teljesen átlátszó ital, erősebb gyömbér beütéssel, kevesebb édeskés mellékízzel; és shandy, ami már erjesztett lé, azaz alkoholos, magyarán ízesített limonádé sör. Kár, hogy szénsavasak, nem szereti a gyomrom sajnos. Lehet, hogy szentségtörés egy ilyen nagy múltú üdítővel szemben, de egy palackkal éppen szénsavmentesítést csinálok a hűtőben…

Mostanában boltról boltra járunk, nézegetjük a bútorokat, berendezési tárgyakat és néha vásárolunk is. Így történt, hogy a K-Martban ráakadtunk egy jó kis edénykészletre. Több is volt, sokáig is nézegettem őket, hogy melyik lenne a legmegfelelőbb. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy ha már berendezkedünk itt, akkor jó minőségű, de megfizethető árukat vegyünk. A konyha meg mindig is szívügyem volt, és határozott elképzeléseim és igényeim vannak az edényeket illetően (is). Szóval a keresgélés alatt egy ilyen Deborah Hutton 6 részes készletre esett a választásom (169 $). Ott akkor még nem tudtam, hogy ki is (volt) a hölgy, aki a dobozról mosolygott rám, az edények összetétele és minősége alapján választottam ki ezt a szettet. Persze láttam komplett konyhai készletet 120 $-ért is, sokkal nagyobbat mint a miénk (evőeszköz- és kiszedőkészlettel meg mindennel), de a minősége is olyan volt.

Az edényeken kívül vettünk előkészítő kés- és kiszedőszettet is, amiben vágódeszka is van asztali tartóval (49 $) , meg külön vágólapokat is még (7 $), mert én úgy szeretem ha a húsféléknek és a zöldségeknek külön deszkája van, úgy higiénikus szerintem. Ezek a vágólapok egyébként csak csúszásmentes műanyag lapok, antibakterális kezeléssel. Majd meglátjuk ez utóbbi mit jelent. Ezeken kívül végre vettünk evőeszközkészletet (55 $) is az IKEA-ban, meg steak késeket (6 $). Egyébként ha valakinek teljesen mindegy milyen edényei, tányérjai és egyéb konyhai dolgai vannak, akkor tudom javasolni az IKEA kezdőkészletét és edényeit. Jó árban vannak, és nem rossz minőség.

Még mielőtt azt hinnétek, hogy csak “nekem” vásárolunk (mert ugyebár nemcsak én eszem a főztömből, szerencsére…), akkor megsúgom, hogy Teki is gazdagabb lett egy barkács-szettel (láda + csavarkulcsok + elektromos csavarkázó stb.) (79$) Ez még biztos nagyon hasznos lesz az üres lakás beredezésénél, a bútorok összerakásánál.

Szóval van ez a Crumpler táska-család. Amióta Viriék bemutatták nekünk azóta bolondulunk értük. Tekinek már van egy klassz fotóstáskája, nekem meg egy nagyobbacska laptopos táskám. Az idén már Magyarországon is megvásárolható pár darabja, juhé! De az igazi kínálat itt van, mivel ausztrál márka.

A sors úgy hozta, hogy a jó kis “kifutós-szaladgálós-városjárós” táskám elkopott már, így a hiányt pótolni kellett. Mivel mással, ha nem Crumplerral! Nosza, el is szaladtunk az egyik kereskedésben, ahol végre kiválasztottam álmaim netovábbját. Ismét bővültünk egy krumplival. (sajnos nem olcsó, de jó táska!)

Arról a kedvtelésünkről, hogy néha rágózunk, itt sem mondtunk le. Nah nem ez a hír, hanem az, hogy eddig nem sikerült csak a Wrigley’s termékekre bukkanunk a piacon. Van 8-10 féle, ezzel nem is lenne gond, de hogy nincs mondjuk Orbit, hát az fura…(tudjuk, az Orbit is Wrigley’ termék) Az sem mellékes, hogy 1 csomag rágót venni is művészet itt. Ugyanis leginkább 3-4-5 darabot csomagolnak egybe. Mellesleg a drazsé forma se túl populáris. Bár legalább a laprágó kisebb és téglalap formájú és általában 7-et csomagolnak egybe. Praktikusabb mint az otthoni laprágó, amit állandóan felezgetni kellett, mert úgy volt megfelelő adag.

Mivel szeretek főzni, mindenfélét kipróbálni, ezért elérkezettnek láttam az idejét, hogy beújítsak pár itteni szakácskönyvvel. Első körben átnéztem házigazdáink gyűjteményét és megtetszett azonnal a Women’s Weekly szakácskönyv sorozat kis tematikus füzetecskéi. Gondoltam szétnézek a piacon, és veszek belőlük párat, ami tetszik. (nem mindegyik jön be nekem)

Keresgélés közben persze igen sok szakácskönyvre akadtam. Átnéztem az összes Jamie Oliver könyvet is, mivel otthon alig 2-3 kiadványa kapható.(egyik sem nyerte el a tetszésemet annyira, hogy megvegyem 40-60$-ért. Viszont az itteni rajóngóknak jó hír: szeptember elején Sydneyben és Melbourneben tart 3-3 showt)) Ráakadtam Bill Granger könyveire is, no az tetszett, de egy leárazásig még várok velük. (hasonló áron vannak mint a Jamie könyvek) Azt hiszem még hosszasan sorolhatnám, hogy milyen híres szakácsok és önjelölt szakácsok könyveire bukkantam rá, itt széles a piaci kínálat, pont ezért talán nehéz kiszűrni a jót.
Egyelőre két Women’s Weekly füzettel, egy Marie Claire kiskönyvvel és egy lapozós kiadvánnyal igyekszem szélesíteni eddigi repertoáromat.
Szívesen veszek pár ajánlatot is azoktól, akik már régebb óta főznek itt!

Nem is olyan régen keringett egy pici videó arról, hogyan kell szépen és praktikusan összehajtogatni a gumírozott szélű lepedőt. Akkor nem igen érdekelt, mert nem volt ilyenem, ma viszont meggyűlt a bajom a lepedővel, amit vettünk.

Kérem, aki rálel a videóra, az ossza meg velem!

Frissítés:
Férjecském nagyon házias volt és megkereste nekem a videót. Igen rossz minőségű, de ha többször megnézzük, akkor rájövünk a trükkjére. Kipróbáltuk, működik!

Már otthon is szemezgettem a rebarbarával, vagyis csak szemezgettem volna, mert nem igen kaptam sehol. De valami miatt úgy éreztem, nekem ezt a növényt meg kell kóstolnom valamilyen formában. Itt eljött az ideje, amikor is egy joghurt formájában “kacsingatott” rám a hűtőpultból, majd később nyers valójában, hosszú levélnyél formában a zöldségesnél is. Gondoltam csak apránként haladhatok, tehát kezdjük a joghurttal!

Vettem is kettőt belőle, és ma este megejtettem a tesztelést. Finom! Rebarbara és tejkrém joghurt, zsírmentes. Bevált, majd kipróbálom valamikor a rebarbarát is egy ételben, (csak keresek receptet) addig is marad a joghurt.

De ha már egy joghurtól írok, akkor írnék általánosságban a joghurtokról is. Leginkább 2-4-6-os kiszerelésben lehet kapni őket. Az egyes kiszerelésű joghurtok inkább különlegességek, mint sima joghurtok. Egy kettes joghurt ára $2 körül mozog. Ami viszont nekem meglepő, lehet kapni 1 kg kiszerelésű gyümölcsjoghurtokat is. ( $4-5 körül) Bután néznek ki, de megérik az árukat és finomak.

Itt minden fat free, azaz zsírmentes. A joghurtok is. Azonban itt ami fat-free, az nem cukorral van tele, mint az otthoni joghurtok nagy része sajnos. (lecsekkoltam mindkét helyen)  Nem fat-free joghurtot alig találni, de az 1 kilósak között azért akad.

A blogban az árak tájékoztató jellegűek. Nem kérkedésből írom, hanem csak azért mert az otthoniaknak összehasonlítást adhat az ottani árakkal, míg az idekészülőknek egy megközelítő árat arról, hogy mi mennyi is itt.