Tagelést kaptam konyha témában Zsófitól. Íme a válaszaim:
1. Hány szakácskönyved van?
Ha a kis alakú Women’s Weekly kiadványokat is ér számolni akkor kb 20 van, ha nem ér, akkor kb 15. Nem vagyok nagy szakácskönyv gyűjtő, így is fejtörést okoz a “mit főzzünk” téma. Meg amúgy is mire való az internet…annyi jó foodblog van már, válogatni is nehéz közöttük, nem ragaszkodom a papírformához se.
2. Melyik a 3 legkedvesebb?
Csak egy kedves van. Az irodalmi művekhez ragaszkodni szoktam, de a szakáncskönyveimből csak főzök. (nem vagyok nagy gasztroregény olvasó se)
A legkedvesebb: Zilahy Ágnes: Valódi magyar szakácskönyv. Kedves és szeretteljes ajándékként kaptam számomra fontos emberektől.
3.Melyikek várnak beszerzésre?
Konkrétan nincs ilyen se, hiszen nem vagyok gyűjtő, sorry. Általában ha meglátok vmit és belelapozván még mindig tetszik, akkor megveszem. Csak a szerzője (gondolok itt a “sztár-chefekre”) alapján nem veszek könyvet. Nah jó, Stahl Judit kivétel, az ő könyveit megveszem/vetetem, mert itt nem kaphatóak és nehéz lenne belelapozni is. (ennyit megelőlegezek neki, mint magyarnak)
Szívesen belelapoznék pár Nigella Lawson és Bill Granger könyvbe is, de ez nem jelent nálam feltéten vételt, ez még csak érdeklődés. A könyvesboltban sem az első nálam a gasztroszekció…
4.Milyen konyhai kütyük után vágyakozol?
Két jó kés után, de nagyon. Volt egy nagyon jó konyhai nagykésem, sajnos a Föld másik végén maradt, azóta is sírok utána. Egy jó kés baromi drága, márpedig egy kicsi hámozósra-vágósra, meg egy nagy szeletelősre mindig szükség van.
Saját konyha után vágyakozni fair? Mert arra is vágyom. 
(persze jó sütővel, mert most az sincsen nekünk)
5.Kedvenc fűszereid?
Fokhagymát mondhatjuk fűszernek? Mert az jöhet minden mennyiségben. Ezen kívül szeretem a friss fűszernövények illatát is: koriander, bazsalikom, lemon-thyme…
6.Mit rendelsz leggyakrabban étteremben?
Valamilyen finom fogást. Nagyon hangulat- és étteremfüggő hogy konkrétan mit. (és földrészfüggő is!)
Jó bő hete kánikula van, nem kívánja az ember a nehéz ételeket. De azért mégis vágyik valami ízesre, valami kicsit hazaira, szóval valamire…
Hozzávalók (2 adag):
- 1 ek olivaolaj
- 1 póréhagyma fehér része, aprítva
- 2 gerezd fokhagyma, zúzva
- 1 szál zeller (szárzeller), karikára vágva
- 1 kis fej édeskömény (bulb fennel), karikára vágva
- 1db paradicsom konzerv
- 1 bögre csirkelé
- 400g csirkemell vagy comb, kockára vágva
- 1 marék petrezselyem, aprítva
Az olajon megfuttatom a póréhagymát, a zellert, a fokhagymát és az édesköményt, és kb 10 percig pirítom az egészet, majd hozzáadom a paradicsomkonzervet és a csirkelevet. Felforralom, és hozzáadom a kockára vágott csirkét is, sózom, borsozom, hozzáadom a petrezselymet és kb 20 percig főzöm közepes lángon fedő alatt. Főtt rizzsel tálalom.
Ezt a receptet csak azoknak ajánlom akik igazán szeretik a bárányhusit, vagy van otthon húsdarálójuk. Ugyanis a boltban kapható darált bárányhúsok nem éppen a prémium részekből készülnek, így eléggé faggyú ízük van, szóval nagyon “birkásak”. De ha veszünk prémium bárányhusit és otthon ledaráljuk, akkor ez a probléma meg van oldva!
Hozzávalók (6 db muffin méretű fasírthoz):
- 300-400g darált bárányhús
- 1 kis fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 tk olasz fűszerkeverék
- 2 ek paradicsompüré
- 1 marék petrezselyem
- 2 ek kenyérmorzsa
- 1 tojás
- kb 100g fagyasztott spenótlevél, kiolvasztva
- 1 kis marék fenyőmag
A sütőt előmelegítem 180 fokra. A hozzávalókat, a hús és a fenyőmag kivételével, aprítóba teszem és finomra zúzom. A pépet hozzákeverem a darálthúshoz, majd az egész fenyőmagot is hozzákeverem. Egy muffintepsit lefújok olajsprayvel és 6 részre osztom benne a darálthúsos keveréket. 40 percig sütöm fólia alatt, majd még 10-15 percig pirítom fólia nélkül is. Vegyes párolt zöldséggel tálalom.
Akinek nincs muffintepsije az sütheti egyben is a fasírozottat, csak szeletelés előtt hagyja állni 10 percig fólia alatt!
Az ausztrál kormány reklámkampányok (tv spotok és plakátok) segítségével hívja fel a lakosság figyelmét a terrorizmus megelőzésére. Ha látsz valami gyanús dolgot, akkor fényképezd le és/vagy jelentsd be az infó vonalon.
A héten láttam egy gyanús dolgot: Egy apró, alig 2 centis fekete csiga kapaszkodott a vonat ablakába. Kivülről. Suhanhattunk bármennyivel a pici csiga kitartóan tapadt az ablakra. Vajon hova indult eredetileg és hol szállt le?
Ez sem tökéletes ország, így a Connex (helyi BKV) szerint minden 10. ember bliccel itt is. Ezt az alábbi táblával próbálják megakadályozni, illetve felhívni a problémára a figyelmet:
Please, thank the paying passanger next to you. They have covered the cost of your journey. Maybe you should offer to mow their lawn.
Ez egy egyszerű és gyors kis leves, mégis nagyon laktató. Aki szereti az csak fele ennyi ideig főzze a marhaszeletet és akkor a közepe szép rózsaszínű marad.
Hozzávalók (2 adag):
- fél liter víz
- fél liter marhaleves
- 4 ek szójaszósz
- 2 gerezd fokhagyma, szeletelve
- 3 centi gyömbér, szeletelve
- 1 ek lime lé
- 2 ek friss koriander
- 400 g marhahús, sovány fajta, egyben
- 1 csokor brokkolini, harmadolva
- 2 szál újhagyma, karikázva
- 2 szál répa, karikázva
- 1 csokor bok choy, harmadolva
A vizet, a marhahúslevest, a szójaszószt, a fokhagymát, a gyömbért, a koriandert és a lime levet összekeverem egy nagy lábasban és 10 percig forralom. Hozzáadom a marhaszeletet és 20 percig közepes lángon főzöm benne. Majd kiveszem belőle és tovább 10 percig főzöm a levet.
Közben egy másik lábosban a brokkolinit, a répát és a bok choyt megpárolom kevés olajon, majd hozzáadom az újhagymát is, de már elzárom alatta a tüzet.
A főtt húst vékony szeletekre vágom, a levest pedig leszűröm. Minden tányérba rakok egy adag párolt zöldséget, egy adag húst, és gazdagon meglocsolom a levessel. Aki szereti még egy marék korianderral megszórhatja az egészet.
Itt mindenki mosolyog, ezt meg kell szokni. (nem nehéz, a nehezebb, hogy mi is mindig mosolyogjunk) A mosolygás része az udvariasságnak. Pénztárnál: Mosoly; Hello, How are you?; mosoly. Ez a bevett formula. Az emberek néha az utcán is csak úgy összemosolyognak, minden kapcsolat és ok nélkül.
Mostanában reggel Teki is elkísér az állomásra, hiszen ő is vonattal megy dolgozóba. (vagy inkább én kísérem őt?) Általában megvárja a vonatomat, mert az csak 15 percenként jön, míg az övé metrósűrűségű. Legutóbb egy ilyen alkalommal felszálltam a vonatomra, majd Teki elkezdett integetni, meg kacsintgatni, meg szélesen mosolyogni rám. Szóval édes volt, jól esett reggel nyolcórakkor. Viszonoztam tehát ezt a kedves gesztust. Ez még nem érdekes, néha így viselkedünk mi egy párként. A viccesebb inkább az volt, hogy a vonat elindulása után pár perccel egy muksi ült mellém, aki addig áltósan ült velem szemben a másik sorban. (a vonatok egyik oldalt 2 üléssel, másikon 3 üléssel rendelkeznek) Rögtön azzal indított, hogy ismerjük-e egymást, mert olyan kedvesen mosolyogtam rá. Mikor tisztáztam vele a félreértést, hogy én bizony a férjemre mosolyogtam ki az ablakon mögötte, akkor azt hittem visszaül a helyére. De nem, rögtön azzal jött, hogy nem gond ha nem ismerjük egymást, majd most megismerjük! (mosoly)
A történetnek megvan már a párja is. Ugyanez az elbúcsúzkodós, integetős-kacsintgatós szituáció játszódott le az egyik reggel. Azzal a különbséggel, hogy most a velem egy vonaton utazó két leányzó vette magára Teki “lelkesedését”. Azonnal beindult a csevej a két lány között, meg a viháncolás, mi tagadás, jóképű pasim van, megtetszett hát nekik is. 
Szóval csak óvatosan azzal a mosollyal!
Mostanában a suli miatt naponta több órát utazással töltök, így ismét érnek ingerek és látok érdekes dolgokat.
A múltkor a vonatra egy tip-top, kiskosztümös, tökéletesen sminket 50 körüli hölgy szállt fel, csinos szemüvegben, bőr aktatáskával, egyszóval tipikus top-menedzsernek vagy üzletasszonynak nézett ki. (mint Merly Streep a The devil wears Prada-ban) Ez még önmagában nem lenne érdekes, mert rövidebb távra sokan választják a vonatot a kocsi helyett, főleg mert a belvárosban drága a parkolás.
Ami érdekes volt az az ami pár perc múlva történt: Elővett a bőrtáskájából egy jó 15 centi hosszú uborkát és egy kisbicskát. Nekiállt meghámozni, majd karikákra szelve jóízüen elfogyasztotta azt.
Nemrég került megrendezésre az első virtuális tematikus gasztroblogos rendezvény, amelynek keretében finomabbnál finomabb kalóriaszegény desszerteket kellett kreálni. Ezzel az almás édességgel én is indulhattam volna bátran…
Hozzávalók (2 adag):
- 1 nagy zöldalma
- 2 ek zabpehely
- 1 ek mazsola
- 3-4 ek ricotta
- 2 tk cukor
- fahéj
- 1 ek juharszirup
- 1 db vanilias joghurt (2dl)
Bekapcsolom a sütőt 180 fokra. Az almát meghámozom, elfelezem és a magházat eltávolítom. A ricottát összekeverem a zabpehellyel, a mazsolával, a cukorral, és egy kevés fahéjjal. Egy tepsibe alufóliát simítok ráhelyezem a fél almákat, a magházuk helyére pedig a ricottás keverékből púpozok egy jó adagot. A tetejét meglocsolom a juharsziruppal és 20 percig sütöm.
A frissen sült töltött almákat hideg vaníliajoghurttal tálalom.
Itt Ausztráliában igen sokféle tengeri étel kapható. Már egy ideje szemeztem a tintahalkarikával is, de valahogy a boltban kapható panírozott karikák nem annyira gusztusosak a számomra. (no és olajban sütni se szeretek semmit) Más részről a tinthalnak “rossz híre” is van: igazán frisset kell szerezni hogy jó legyen és a megfelelő percig kell sütni, mert különben gumiszerűvé válik.
Szóval ilyen előzményekkel vágtam neki a tintahalkarika vadászatnak, majd pedig az elkészítésnek. Jelentem, mindkettő sikeres volt, hiszen nagyon finom kis salátát sikerült összehozni belőle! (nem lett gumiszerű a tintahal)
A nyuszisalátában amúgy nincs nyúl, nem kell megijedni. A nem megszokott összetevők, mint pl a csírák és a kevés répa miatt kapta a nyuszi jelzőt.
Hozzávalók (2 adag):
- 400g tinthalkarika
- 2 szál újhagyma, karikára vágva
- 2 tk mogyoróolaj
- kevés lime lé
A páchoz:
- 1 ek áfonyaszósz
- 1 ek édes chiliszósz
- 1 tk szezám olaj
- 1 tk osztrigaszósz
- 1 tk lime lé
A nyuszisalátához:
- 2 nagy marék rukkola
- 1 répa, hámozóval csíkokra vágva
- 2-2 ek mindenféle csíra (lucerna, zöldborsó, zöldbab..stb)
A páchoz a hozzávalókat összekeverem alaposan majd beleforgatom a tintahalkarikákat és a karikára vágott újhagymákat. Legalább 1 órán át hagyom a pácban a tintahalat, mielőtt megsütném. A nyuszisalátához a répát megpucolom és a hámozóval vékony csíkokra szelem. Összekeverem a rukkolával és a csírákkal.
A wokot megmelegítem beleöntöm a mogyoróolajat és megsütöm rajta a tintahalkarikákat, kb 5-8 perc alatt. A salátára helyezem a sült tintahalkarikákat és meglocsolom kevés lime lével az egészet.