Nagymamám nagyon sokszor készített nekünk lekváros buktát gyerekkoromban. Abból a fajta jó kis házi szilvalekvárból, ami olyan sűrű volt már, hogy késsel kellett kivágni az 5 literes befőttesüvegből. Az ízét még ma is a számban érzem.
Amióta itt lakunk a Föld déli felén azóta vadászom jó kis szilvalekvárra. Elvétve ugyan, de a boltok polcain is fellelhető, igaz nagy része inkább zselés állagú, ami nem igazán jó sütéshez, sőt szerintem enni se az igazi, mert mű. Ha vidéken járunk egy jó kis falusi piacon akkor is megnézem mi a helyi befőttes felhozatal, és mindig reménykedem, hogy ráakadok a házi szilvalekvárra is, de ez eddig nem jött össze. Viszont pár napja ráakadtam a bolt polcán egy fahéjas szilvalekvárral, ami állagra és rostmennyiségre is eléggé meggyőző volt. Vettem is belőle egy üveggel kóstolásra. Bevált ízre, bár sűrűségre azért mégse az igazi, sőt nyomokban azért ez is zselésített. Valljuk be, mégiscsak egy kommersz lekvárral állunk szemben, nem az igaz házival. Azért kipróbáltam milyen buktába töltve. Ott is egészen szépen bevált, ízre nagyon finom volt, sokat dobott rajta, hogy fahéjas szilvalekvár volt. Viszont egy kicsit kifolyt, de ez várható volt az állaga miatt.
Hozzávalók (kb. 12 darabhoz):
- 175 ml langyos tej
- 1 csomag szárazélesztő (3.5g)
- 300g liszt
- 50g cukor
- 1 tojássárgája
- 2 ek vaj
- 100 g szilvalekvár tölteni
A tésztáhozvalókat alaposan összegyúrom és letakarva meleg helyen a duplájára kelesztem. (kb 1 óra) Megkelés után finoman átgyúrom enyhén lisztezett deszkán és félcenti vastagra kinyújtom. 8×8 centis lapokká vagdosom, és mindegyik közepére rakok egy-két teáskanálnyi lekvárt. Feltekerem őket és a szélüket alaposan összenyomkodom. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe ujjnyi távolságra egymás mellé teszem őket és ismét a duplájára kelesztem a buktákat sütés előtt. (kb 30 perc) Ha megkelt és összeérnek már a bukták, akkor 180 fokon 30 perc alatt készre sütöm. Vaniliás porcukorral meghintve tálalom.
Szeretjük a gombát mindeféle módon, elég sokszor is készítek valamilyen gombás ételt. De ha egy gyors levesre vágyunk, akkor pedig szinte egészen biztos, hogy gombaleves fog készülni. Vagy tejszínnel, mint krémleves, vagy sima levesként egy kis zöldséggel megtoldva. Most pedig egy kis rántással és nokedlival készítettem és így is nagyon finom volt.
Hozzávalók (6 adag):
- 500g gomba, szeletelve
- kis fej hagyma, apróra vágva
- 1 marék borsó
- 1 l csirkelé
- 1 csokor petrezselyem, apróra vágva
- 1 tk tárkony
- 1 tk pirospaprika
- 1 tojás
- liszt, só, bors, olaj,
A gombát alaposan megmosom és felszeletelem közepesen vékonyra. Előveszek egy nagy lábost és megforrósítok benne 1 ek olajat, majd megpárolom rajta a hagymát. Hozzáadom a gombát és a borsót is, 2-3 percig pirítom, majd felöntöm a csirkelével és még 1-1.5 l vízzel. Ízesítem sóval, borssal és tárkonnyal, majd fedő alatt puhára főzöm a gombát és a borsót, kb 10-15 perc. Közben világos rántást készítek: 2 ek lisztet elkeverek 3 ek olajban és habosodásig pirítom erős tűzön. Majd lehúzva a tűzről hozzákeverek 1 tk pirospaprikát és a petrezselymet is. Félreteszem kicsit hűlni. Közben elkészítem a nokedlit is. 1 tojáshoz adok 6 ek lisztet és kb fél deci vizet meg egy csipet sót. Jó alaposan kikavarom a tésztát. Visszatérek a rántáshoz, amit felöntök 1 deci hideg vízzel folyamatos keverés mellett. Addig kevergetem és adok vizet hozzá, ha szükséges, amíg egy tejszín sűrűségű mártást nem kapok. Ezt beleöntöm a forró levesbe, alaposan elkeverem és főzöm még 2-3 percig. Ekkor beleszaggatom a nokedlit is és forrón, néha tejföllel tálalom.
Ha nem fogy el azonnal az egész fazék leves, akkor a nokedlit simán vízben főzöm ki és tálalás előtt a tányérokba szedek belőle, mert különben szétázna újramelegítéskor.
Ha Húsvét akkor hot cross buns, ahogy itt tartja a szokás. Ez egy édeskés tésztájú pékáru, jellegzetes kereszt alakkal a tetején, amit lehet kínálni reggelire egy kis tejjel, vagy vajjal, de kiváló édesség egy tartalmasabb leves után is. A hagyományos hot cross bun nem tartalmaz a tésztán kívül semmit se, de manapság már csakis a mazsolás, aszalt gyümölcsös és csokidarabosak az elterjedtek, mint ahogy mostanában a szimbolikus kereszt is leginkább cukorpasztából készül.
Eredete a 12. századra tehető, amikor is a böjt ijedén ez volt az egyetlen pékáru ami engedélyezett volt, és hagyományosan Nagypéntekre készítették el.
Hozzávalók (8 darabhoz):
- 300g liszt
- 100g cukor
- 1 tasak szárazélesztő (7g)
- 1 tk fahéj
- 1/2 tk szerecsendió
- 30g vaj
- 150ml tej
- 1 tojás
Tölteléknek lehet: 1 marék mazsola, vagy aszalt darabolt gyümölcs, vagy csokidarabka.
A kereszthez: 5 ek liszt és 3-4 ek víz kell, pasztává keverve.
A mázhoz: 50 ml víz és 2 ek cukor, sziruppá főzve.
A tésztának valókat alaposan kidagasztom és a tölteléket is hozzákeverem ha van. Letakarva hagyom a duplájára kelni, ez kb másfél óra. Ezután lazán átgyúrom és nyolcfelé darabolom. Mindegyikből labdacsokat formázok és sütőpapírral kibélelt tepsire teszem őket, egyenként 1 centi távolságra egymástól. Újból letakarom és megint a duplára kelesztem. (kb fél óra) Mikor megkeltek a labdacsok már összeérnek. Közben elkészítem a kereszthez a masszát, azaz a lisztet kikeverem annyi vízzel, hogy egy sűrű pasztát kapjak. Ezt belekanalazom egy zacskóba amit elkötök és a sarkát levágom. Megrajzolom egyenként a kereszteket a tésztán, majd előmelegített 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm. Miközben sülnek a bun-ok elkészítem a cukormázat is. A féldeci vizet felteszem főni a 2 ek cukorral és 5 percig forralom. Mikor megsült a tészta, de még meleg, mindegyiket megkenem ezzel a cukormázzal és így hagyom kihűlni. Ettől lesz egy kicsit édesebb és szép fényes a hot cross bun-unk.
Vannak napok amikor igzán csak egy jó szelet steakre vágyik az ember. Nyáron ez igen könnyen teljesíthető, hiszen csak elugrunk a boltba, veszünk egy jó vágás húst és feldobjuk a grillre. (igen, a világ ezen felén elérhető luxus a jó steakhús). De amikor vége a grillszezonnak akkor se kell lemondani a steakről.
Hozzávalók (2 személyre):
- 2 szép szelet steak, ki milyet szeret
- 2 fej mogyoróhagyma, finomra metélve
- 2-3 szelet pancetta, csíkokra vágva
- 100g barna csiperke, negyedelve
- 50 ml fehérbor
- 50 ml csirkelé
- 1 ek balzsamecet
- 1 ek vaj
A steakeket sózom és borsozom, majd a legmagasabb lángon megforrósítom a serpenyőt egy evőkanál olivaolajjal kikenve. Beleteszem a steakeket és oldalanként 3-4 percig sütöm, amíg közepesen véresek nem lesznek. A húst kiveszem a serpenyőből, egy tányérra teszem és egy darab fóliával letakarom. A serpenyőbe öntök még egy evőkanálnyi olivát majd hozzáadom a finomra metélt mogyoróhagymát. Üvegesre párolom, majd hozzáadom a gombát és a pancettát is. Nagyjából 6-7 percig sütöm, amíg a gomba szépen levet nem ereszt. Ekkor hozzáadom a bort is, és felére forralom a lét. Hozzáadom a csirkelevet is, ezt is felforralom és a félretett sült steakeket a serpenyő közepére helyezem vissza. Kicsit megrázogatom a serpenyőt, majd 4-5 percig együtt rotyogtatom a húsokat a gombával. A húst megint kiveszem a serpenyőből, letakarom egy fóliával és hagyom pihenni tálalásig. A gombás-hagymás keveréket visszateszem a tűzre alacsony lángon, hozzáöntöm a balzsamecetet és hozzáadom a vajat is. Szép fényes, szószos gombás köretet fogok kapni. Sóval és borssal ízesítem.
A megsült húsokat a balzsamos gombával es annak szószával, valamint fokhagymás burgonyapürével tálalom.
Posted in: Szövegelés
Az alábbi képeslapot kaptuk néhány napja a postától:
Elnézést kérek azoktól, akik nem tudnak angolul, így nem tudják elolvasni szóról szóra, hogy mi áll a képeslapon. Összegezve arra kéri a lakókat a postás, hogy tegyük biztonságosan hozzáférhetővé a postaládákat számára.
Kedves képeslap, érthető miért küldik szét évről évre, teljesen normális emberi kérés. Nem is emiatt írok, hanem amiatt, hogy amikor kézbe vettem, kapásból az jutott az eszembe, hogy ilyet nem tudok elképzelni se Magyarországon. Mármint hogy a postás üzen, mert abból lincselés lenne. Magyarországon ugyanis lassan nincs már olyan ember, aki ne lett volna bosszús valami miatt a postára.
Fordított esetet azonban nagyon is el tudok képzelni, sőt elképzelni se kell, mert már megtörtént. Nem egy helyen olvastam már, hogy a lakó levelezésbe kezdett a postással annak okán, hogy bontatlanul/sértetlenül/hiánytalanul megkapja csomagját.
Valami egyszerű és egészséges édességet kerestem és ezt találtam. Finom, laktató, egyszerre 1-2 tud csak lecsúszni, és gyorsan megvan. Kell ennél több?!
Hozzávalók (18 sütihez):
- 150g mogyoró
- 150g dió
- 3 ek teljeskiőrlésű liszt
- 1 citrom reszelt héja
- fél deci tejszín
- fél deci méz
A mogyorót és a diót együtt ledarálom úgy, hogy még szép darabos maradjon. Hozzákavarom a lisztet és a citrom héját, majd belekavarom a tejszínt és a mézet is. Ha nem elég ragacsos maszlagot kapok akkor adok hozzá még egy kis mézet és tejszínt. Egy tepsit kibélelek sütőpapírral és egymástól 3 ujjnyi távolságra kb 4 centis halmazokat pakolok, amiket egy kanállal lelapítok kicsit. 180 fokon kb 10 perc alatt készre sütöm, és a tepsiben hagyom kihülni.
Készült Stahl Judit receptjei alapján.