Posted in: Szövegelés
Hétvégén került megrendezésre a két napos csoki fesztivál Melbourne-ben. Korábbi években a fesztiválnak Bendigo adott otthont, mi is ott láttuk először a rendezvényt népszerűsítő szórólapokat és programfüzeteket. Akkoriban sajnos nem tudtunk elmenni a fesztiválra, mert Bendigo nincs közel, így nagyon megörültem mikor láttam a helyi hírekben, hogy idén Melbourne-be jön a fesztivál. Egyértelmű, hogy ott volt a helyem! Sokáig gondolkoztam azon, hogy benevezzek-e pár csokikészítő tanfolyamra, vagy a csoki történetét és fajtáit bemutató kóstolásra, de végül ez kimaradt. Majd talán jövőre!
Sok érdekes, kézműves csokikészítővel volt lehetőség találkozni és vásárolni is tőlük, de ugyanakkor pár dolgot én hiányoltam a fesztiválról: a csokoládé mint fűszer felhasználási lehetőségei (pl. mole), vagy hogy több csokoládés receptet osztogassanak. Csak a brownie receptjét osztották, vagy jó lett volna ha több trükköt és technikát mutatnak be a csokival. Ugyan volt folyamatosan kétféle bemutató, az egyiken sütötték a browniet, a másikon pedig egy csoki-szobrász ügyködött. Előbbi túl unalmas, brownie sütés nem a gasztronómia csúcs nálam, a csoki-szobrász meg több órás szöszmötölést adott elő. Értem én, hogy sokáig tart megalkotni valamit, de igazából egy ilyen rendezvényen senki se ül le órákon át nézni, ahogy dolgozik a mester. Szerintem több, apróbb trükköket kellett volna inkább bemutatni. Viszont megkóstolni pár különleges csokoládét élmény volt. Egyik standnál se fukarkodtak a falatokkal. Sőt, az egyik helyen még macaron-t is árultak. Ezt sem hagyhattam ki, mert már nagyon régóta vágytam megkóstolni, és nem volt csalódás, pont olyan volt mint amilyennek képzeltem: lágyan roppant a héj, de mégis krémes volt belül.
A koronát a fesztiválra viszont egyértelműen a csoki szobrok és a kézműves bon-bonok tették fel, ez utóbbira még szavazni is lehetett. (sajnos a bon-bonokról nem készült kép, mert annyira rosszul megvilágított helyen voltak kiállítva)
Volt egy külön sátor a “felnőtt csoki” szekciónak is. A kínálat érdekes volt, hogy mi mindent ki nem tudnak találni, az ehető bugyitól, a csoki dildón át, a testre kenhető csokikig. A kínálat mellé a műsor ebben a sátorban sztriptíz és csoki-birkózás volt. Ez valami szörnyű volt viszont, osztályon aluli, igénytelen előadás, pedig nem vagyok szakértője a dolognak.
Szóval összességében megérte kimenni, mert sok érdekesség volt, de ugyanakkor még érződik, hogy nem kiforrott a műsorkínálat és van még hova fejlődni.
Leave a Reply